5 film a hosszúhétvégére

ccsalad-film-hosszuhetvege

Jön a 4 napos hosszúhétvége, rövidebbek a nappalok, kint egyre hűvösebb van. Igazán családbarát program a mozizás. Sokunknak azonban nincs lehetősége kiszakadni otthonról több órára – ilyenkor jön jól a dvd vagy az online mozizás. 5 nagyon klassz film anya-gyerek témában. Olyan formában, amit apukák is szívesen megnéznek 🙂

 

Beszélnünk kell Kevinről ( We need to talk about Kevin, 2011, angol-amerikai film)

Azt olvastam erről a filmről még anno, hogy odavág. Odavágott. Persze tudom, mindenkinek más a téma, ami megmozgatja az ingerküszöbét, de azt gondolom ez olyan film, ami alaposan elgondolkodtat.Mióta láttam, sokszor eszembe jut hogy milyen hatással vagyunk mi szülők és anyák( hiszen a kezdeti években mi töltjük a legtöbb időt a gyerekünkkel) a gyerekeinkre és azok majdani viselkedésére.

A főszereplő( Tilda Swinton) feladja a karrierjét, amikor kiderül hogy gyereket vár. Kevint. A kapcsolatuk már az első pillanattól kezdve, több mint érdekes és bonyolult. Aztán Kevin tinédszer lesz és elkövet egy borzalmas dolgot, ami nemcsak a saját életére lesz hatással. Ezek után az anyja, mintha a saját felelősségtudatával küzdene( eléggé szerettem a gyerekem; szerettem egyáltalán; a gyerek hibája mennyiben volt az ő hibája; ha másképp nevel a gyereketm, akkor minden másképp történik…stb. ), próbálja feldolgozni az eseményeket.

 

Becéző szavak( Terms of Endearment, 1983, amerikai film)

Auroranak( Shirley MacLaine) elég ódivatú nevelési elvei vannak, amiket modernfelfogású lánya, Emma ( Debra Winger) figyelmen kívül hagy. Mondhatnánk hogy tipikus anya-lánya kapcsolat. Hiszen van ilyen is. Ám kénytelenek lesznek szembesülni önmagukkal és kapcsolatukkal, amikor kiderül hogy Emma, a 3 gyerekes súlyos teherrel kell, hogy szembenézzen. Mindeközben Aurora, aki egyedül nevelte lányát, szomszédjával ( Jack Nicholson) a neveletlen, néha már közönséges is, űrhajóssal keveredik kapcsolatba.

Sokszor vígjátéknak tüntetik fel a filmet, ami igaz is a film feléig. Viszont ugyanakkor komoly, elgondolkodtató dráma. Emma férjét, Jeff Daniels alakítja. Az ő és Emma kapcsolata is komoly próbatételnek lesz kitéve és kérdés, hogy az önző, mamlasz, kicsit szerencsétlen férj, mit kezd az új helyzettel. Nagyon egyszerű történet, ami bárkivel bármikor megtörténhet. A színészek és ahogyan filmre lett adaptálva, az viszont zseniális.

 

Édesek és mostohák ( Stepmom, 1998, amerikai film)

Adott két nő, egy férfi és két gyerek. A férfi( Ed Harris) elvált az első feleségétől(Susan Sarandon), akitől van két gyereke. Szeretné elvenni a másik nőt ( Julia Roberts). A másik nő próbálna jó mostohaanyja lenni a gyerekeknek, de az első nő, aki tökéletes anya,  lépten nyomon megnehezíti az életüket. A második nő úgy tűnik képtelen ezzel versenyezni , egészen addig amíg az élet váratlan esemény elé nem állítja őket. És akkor minden megváltozik.

Ha van film, amit  egy nő nem bír sírás nélkül végignézni, akkor ez az. Óhatatlanul az ember beleképzeli magát a főszereplők helyzetébe és végiggondolja, hogy vajon ő mit tenne. Lehet, hogy kicsit amerikai, idealista a film, hiszen a valóságban többnyire nem ezt a helyzetet kellene megoldani, hanem azt, hogy hogyan tudnak így élni a gyerkek, két anyával. De akkor is igazán szívbemarkoló, megindító a film. A szereposztás pedig pazar.

kramer-kontra-kramer
Kramer kontra Kramer, 1979, amerikai filmdráma

Philomena – Határtalan szeretet ( Philomena, 2013, angol film)

Alig 1-2 hónapja láttam a filmet, de gyakran eszembe jut, hogy vajon én mit tennék meg a gyerekemért. Várnék-e évekig, hogy keresni kezdjem, ha történne vele valami.

A film Írországban játszódik, ahol a főhős, Philomena( Judi Dench) teherbe esik nagyon fiatalon valamikor az ’50-es években. Apácákhoz kerül, akik cserébe azért hogy befogadják őt és a gyerekét, munkát várnak el tőle. Majd egyszercsak örökbeadják a gyereket Amerikába.

50 évvel később Philomena találkozik a némileg életunt angol újságíróval, Martin SixSmithszel, aki ha nem is elsőre, de másodjára már érdeklődik a története iránt és segít kideríteni, hogy mi történt az örökbefogadás után.

Nem Judi Dench legjobb filmje, az tény és való, de szép történet és nagyon is elgondolkodtató.

 

 Kramer kontra Kramer ( Kramer vs. Kramer, 1979, amerikai film)

Alig lehettem tízéves, amikor először láttam a filmet, anyukámmal. Természetesen nem értettem, de tetszett, hogy anyunak tetszett. Aztán huszonévesen az egyik kolléganőm mesélt egy nagyon hasonló történetet a baráti köréből és akkor eszembe jutott a film és újranéztem. Értettem, de másként, mint egy gyerekesz valószínűleg. Aztán két éve, miután a lányom megszületett, ment valamelyik adón este, amikor a párom futni volt. Értettem és már bele is gondoltam, milyen lehet az, ha egyszercsak a másik azt mondaná, hogy elviszi a gyerekem. De az érzést nem hiszem, hogy valaha meg lehet érteni : összeomlás, kétségbeesés talán.

A filmben ráadásul nem a ‘klasszikus’ eset történik meg, hogy apa elmegy és anyának kell szembenéznie a mindennapok nehézségeivel és minden szépségével, hanem ugyanezt egy apa csinálja végig. Ettől talán még érdekesebb a történet és méginkább elgondolkodtat. Már csak azért is, mert erről már van személyes tapasztalatom :-(. Aztán miután apuka rendezi a sorait és végre egyenesbe jön, megjelenik a feleség újra…

Dustin Hoffmann és Meryl Streep is brilliáns a filmben. Nem véletlen az Oscar-, BAFTA és Golden Globe díjak.

 

Jó szórakozást!

Facebook comments

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.