Lisszabon – még mindig gyerekkel

lisszabon-belvaros

Legutóbb kiveséztem Belém városrészt, most jöhet Lisszabon igazi belvárosa a várral, az óvárossal és a pazar és Európában egyedülálló óceánáriummal.

Alfama negyed

A vár és a Tagus folyó közötti részt nevezik Alfamának. Ez a klasszikus óváros : szűk sikátorokkal, meredek utcákkal, lépcsőkkel, egymásra épült színes házakkal. Tele kávézókkal, éttermekkel, mindemellett persze itt is élnek a lisszabonniak és nemcsak egy kiarakat negyed. Érdemes a várban kezdeni a nézelődést a domb tetején és lassan lefelé csorogni az utcákon.

Castelo Sao Jorge, a vár

Ide érdemes már korán reggel érkezni, mert akkor elkerülhető a sorbanállás. Mi is így tettünk, a szombati napunkat itt kezdtük. Fel lehet lassan jutni a domb tetejére gyalogosan is, de a szűk és igen meredek macskaköves utcákon ez elég nehézkes is tud lenni. Mi a buszra szavaztunk, ami a Rossio tér északi oldaláról indult. Nem voltam biztos benne, hogyan fogunk a busszal feljutni, de megoldotta a rutinos sofőr. A busz a vár bejáratától néhány méternyire tesz le. Felajánlották, hogy a babakocsit a bejáratnál hagyhatjuk, de nem tettük. Valószínűleg ezzel is jelezni szerették volna, hogy odabent nem egyszerű a közlekedés. És igazuk is lett volna. Sehol egyetlen sima felület : sok hupli, összetöredezett macskaköves járda, romos rész, lépcsők.  Maga a vár szép állapotban van és folyan a felújítások folyamatosan, de bent babakocsival és kerekesszékkel szinte lehetetlen közlekedni.

A kilátás pazar , a városra jóformán 360 fokban rálátni. Szelíd pávák sétálnak a kertben a kávézó körül: ilyen közelről pávát még nem is láttam soha. A rikácsolásuk már messzire elhallatszódik. A várfalakra is érdemes felmászni, bár én ezt 3-4 hónapos terhesen kihagytam, csak Krisztián tette meg. Így is, hogy a kiállítást nem néztük meg, bő 2 órát elsétálgattunk odabent.

Lisszabon-Alfama
Lisszabon óváros és a vár

Akinek sok ideje van és nemcsak egy szombat-vasárnapra ugrik ki Lisszabonba, az feltétlenül sétáljon fel a várból az észak-keletre található Convento Nossa Senhora da Graca templomhoz és az előtte található kilátóhoz. Páratlan a kilátás a városra és mindössze 15 perc séta a vártól.

Szóval a várból lefelé sétálva úton-útszélen kávézókba, éttermekbe, kisebb ajándékboltokba botlik az ember és szépen lassan végig lehet így andalogni az Alfamán. Majdnem a negyed legalján található a katedrális.

Sé (katedrális)

A sé szó maga is katedrálist jelent :-).  Ez egy román stílusú katedrális, ami már kívülről is igen jól látszik rajta. Inkább néz ki erődnek, mint templomnak. Mi kétszer is jártunk itt, mert első alkalommal elsőáldozás miatt nem tudtunk bemenni, csak ücsörögni egy kicsit a templom előtt és nézni az ünneplőbe öltözött gyerekeket és csinos felnőtteket. Nem voltam elsőáldozó, de ha lettem volna, szerettem volna ilyen helyen lenni. Valamiért a moder templomokban nehezen hiszem el isten létezését, de ilyen helyen könnyen megcsap az áhitat szele. Ide mindenképp érdemes ellátogatni, de számolni kell vele, hogy a templom működő templom és misét tarthatnak benne.

A ketedrálistól kicsit feljebb, alig 5 perc sétányira egy kilátó-terasz található az út mellett. Gyönyörű kilátással a folyóra és a főtérre. Ha elfáradnánk, itt van bőven pad leülni pihenni és ha megunjuk a gyönyörködést a városban( amit nem lehet), akkor az itt rajzolgató, festegető művészek munkáira is elcsábulhatunk. Nekem sikerült némi eurót itt hagynom egy villamosos képért.

Nemzeti Pantheon ( Campo de Santa Engracia)

Ha extra sok időnk van, akkor még egy kihagyhatatlan  látnivaló a portugál nemzeti panteon, ami egy XVII. századi  templom. Sok ismert és fontos portugál végső nyughelye ez : Eusebio, a futballista; Vasco de Gama ,a felfedező és Tengerész Henrik. A többiek inkább a portugáloknak ismerősek és fontosak, de a melegben jól esik végigsétálni a hűvös templomon és végigolvasgatni, hogy ki kicsoda és miért  fontos a portugáloknak. Krisztián szerint Ronaldo is ide fog majd kerülni, ha meghal és nem Madeiran temetik el.

De amiért még érdekes a pantheon épülete, hogy a templom kupola része is látogatható és a kupola magasságában lévő teraszra is ki lehet menni, ahonnan már megint csak pazar a kilátás a városra 🙂 .

 

Museu Nacional do Azulejo

Na mi ide nem mentünk be, de csempe rajongóknak kihagyhatatlan. Ha apa nem lett volna elég nyűgös, lehet hogy rábeszélem, de azért ez alapvetően női múzeum.

 

lisszabon-templomok
Lisszabon – pazar látnivalók

Baixa negyed

Talán ez a városnak az egyetlen sík része 🙂 . A folyó felöli végén állt valamikor a királyi palota, ami elpusztult a nagy földrengésben és helyén ma csak egy óriás, üres tér, a Praca do Comercio található.  A teret körbe veszi a Margues de Pombal márkiról elnevezett stílusban ( pombaline stílus; a márki nevével úton-útfélen találkozhatunk a városban) épült tornácos, XVIII. századi épületek. A folyóval átellenes oldalon található egy óriási barokk diadalív. A diadalív mögött pedig több párhuzamos, igen széles utca, amelyek a Rossio tér felé mennek. Ezekből az utcákból 4 csak gyalogosoknak van megnyitva, szóval zavartalanul lehet nézegetni az utcai művészeket, beülni egy kávéra, vacsorára valahova, vagy az egyik utca végén található cukrászdában enni a híres fagylaltból vagyonokért.

A sétáló utcákban található étetrmek egyébként nem drágák és mindenféle konyhát kínálnak. Aki tehát már beleunt a sok halevésbe, az itt kiélheti magát, miközben az elegáns utcákon, melegített kiülős éttermekben élvezi a medditerrán életet.

Az utcák, ahogy korábban írtam, a Rossio térre visznek. A tér nagy, nyüzsgő és Dom Pedro lovasszobra teszi eltéveszthetetlenné. Ez az egyik fontos közlekedési csomópont a városban, szóval ha tömegközlekedünk, érdemes megjegyezni ezt a nevet.

lisszabon
Lisszabon – mindenkinek jut szórakozás

Bairro Alto negyed

Ez a szórakozónegyede Lisszabonnak fado házakkal, bárokkal és éttermekkel. Állítólag munkások laktak itt korábban is többnyire, de mára már inkább kezd turistásodni. De ezt is látni kell, főleg hogy itt található az a lift, amely lehetővé teszi, hogy a Baixa negyedből könnyedén feljussunk a Baixa Alto negyed magasabban fekvő utcáiba( Santa Justa lift ). Kvázi egy utca-lift. Egyébként ennek modern kistestvérei már az Alfama negyedben is megtalálhatóak. Ha elég szemfülesek vagyunk, akkor ezekkel könnyen megspórolhatunk magunknak néhány meredek utca megmászását.

Érdemes ebben a negyedben is megmászni a dombot . Innen is pazar a kilátás, mint mindenhonnan a városból. De most a várat vehetjük szemügyre és az Alfama negyedet inkább.

Külváros

Estadio da Luz ( Benfica klub stadionja)

Ha már itt vagyunk Lisszabonban, olyan nincs hogy nem megyünk el ide, pláne ha az ember párja foci-bolond. Mi is elmentünk, körbejártuk a stadiont, megnéztük a szurkolói boltot és a szombat délelőtti kölyök-edzést is megnéztük. Vártunk híres focistára, de sajnos nem jött senki 🙂 .

 

Lisszabon Óceánárium ( Oceanario de Lisboa)

A volt expó területén található Európa legnagyobb óceánariuma. Gyerekkel kihagyhatatlan, de felnőttnek is elképesztő látvány a gigantikus akvárium. Több szinten kiállítások ( iszonyúan látványos, élvezhető és interaktív kiállítások) , az épület közepében pedig egy hatalmas akvárium, amiben cápák, ráják és mindenféle kisebb, nagyobb hal és tengeri élőlény él.

Aki járt már Budapesten a Tropicariumban és azt gondolja az nagy,akkor az téved. Ezt az akváriumiot és a körülötte lévő kisebbeket megnézni 3 óránkba telt.  A kisebb termekben pingvinek, hódok, rákok, korallok , csikóhalak csodálhatóak meg testközelből. Bálnát nem tudtak ide becsempészni, de minden mást igen. Óriási üvegfalakon keresztül bámul az ember tátva maradt szájjal. Még a felnőttek is 🙂

 

Egyébként maga az expó területe is igen látványos és pláne az, hogy hogyan sikerült ezt a környéket lakhatóvá varázsolniuk az expó után is.

 

Ami tetszett Lisszabonban

  • Utazni a régi villamoson ( itt érdemes valamelyik végállomást kiszúrni magunknak, mert bár ott is valószínű, hogy várakozni kell, de nagy valószínűséggel ülőhelyet kapunk. Ha menetközben szállunk fel, főleg ha a katedrálisnál vagy másik nevezetesség mellett, akkor állnunk kell, vagyis inkább nyomorogni)
  • az hogy sétálós város, gyalog minden felfedezhető egy-két látnivalótól eltekintve
  • hogy egy élő, lélegző város, ami nem a turistákról szól. Lépten nyomon lehet látni, hogy hogyan élnek a portugálok.
  • a hangulat az Alfamában
  • a csempék a házakon

 

Ami nem tetszett

  • sok a lepukkant, lakatlan ház a félreeső részeken ( őket is megviselte a világválság és Portóban hallottuk, hogy jobban megéri egy új házba költözni, mint ezeket a régieket felújítani)
  • sok a graffiti
  • hamar kihal a város, bár ezt lehet, hogy csak azért mondom, mert Belémben laktunk és 9-fél 10 körül már a lakásban voltunk. De estére a belváros is elcsendesedik.
  • vannak nagyon szemetes utcák

Amit mi kihagytunk a 4 napos program során, de jó lett volna látni

  • Vasco de Gama híd
  • Megváltó Jézus szobor
  • piac ( bár Belémben a helyi kis piacon voltunk párszor, de megnéztem volna egy régi, nagy halpiacot, bolhapiacot például)

És amit mi nem a lisszabonni programba zsúfoltunk be és lesz külön poszt róla:

  • Sintra
  • Cabo de Roca, a világ vége
  • Fatima

 


Ha valakinek kedve támadt az utazáshoz, de gyerekkel mégsem és most nem fér bele az időbe, büdzsébe stb. annak ajánlom a Éjféli gyors Lisszabonba című filmet Jeremy Irons-szal a főszerepben.

 

Facebook comments

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.