Tanár-diák filmek

tanar-diak-film

A szülő-gyerek kapcsolat is érdekes filmvásznon, de akivel rajtunk kívül a gyerek rengeteg időt tölt, az a tanár. Hihetetlen milyen jó és rossz irányba el tudja vinni a gyerekeket egy jó vagy rossz pedagógus. Mindenkinek vannak tanár-diák sztorijai és kedvenc vagy roppant módon utált tanárai. Ezek az én kedvenc tanár-diák sztorijaim megfilmesítve.

Whiplash( Whiplash, amerikai filmdráma, 2014)

Andrew híres dobos szeretne lenni. A sikerért mindent meg is tesz : rengeteget gyakorol, mindent belead és bekerül az Államok leghíresebb, legjobb konzervatóriumába. És felfigyel rá egy tanár, majd beválogatja zenekarába, ami remek kiugrási lehetőség lenne Andrewnak. És bárki másnak is.

De a tanár mélyen hisz abban, hogy a tehetséget a gyerekekben mindenáron felszínre kell hozni. A módszer nem számít. Nem számít a sírás, a megalázás, a kínlódás, győtrődés, hogy belepusztulsz vagy sem. Semmi nem érdekli, csak a tehetség. De Andrew sem adja könnyen magát.

Elsőre picit féltem a filmtől, mert nem vagyok jazz rajongó, maximum a könnyebben emészthető darabokat hallgatom meg. De a jazzes zenei aláfestés ne zavarjon meg senkit, kimondottan élvezetes!

A film pedig nagyon elgondolkodtató, hogy egy tanár mit tehet meg és mit nem. És mi tud megtenni valaki a sikerért. És mit hajlandó érte feláldozni.

 

BAFTA, Oscar és Golden Globe díjakkal büszkélkedhet a film.

 

 

Billy Elliot ( Billy Elliot, angol fimdráma, 2000)

Nem a hagyományos értelemben tanár-diák film, de nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy Billy tehetségét időben felismerik és foglalkoznak vele. Egy jó tanár.

Billy bányászkörnyéken, bányászcsaládban nő fel és hát nem igazán a balett táncos pályát szánjá neki. De Billyt egy bokszedzésen meglátja a terem másik sarkában folyó balett órát és kedvet kap hozzá. Billy titokban jár az órákra, mivel elég nehéz körülmények között élnek ( épp bányászsztrájk van ) és az apja a bokszból reméli, hogy Billy ki tud majd törni és keresni némi pénzt a családnak.

A tanárnő lehetőséget lát Billyben, hogy felvételizzen a híres londoni balettiskolába. Nagyon intenzív felkészülés veszi kezdetés, ami mindenkiből kiveszi a szuflát. De Billy a nagy nap előtt összetűzésbe keveredik a rendőrséggel. A tanárnő próbál segíteni.

 

A drámát az adja részemről, hogy Billy 11 éves. Kisgyerek. De tudja, hogy mit akar. De vajon mi szülők meddig avatkozhatunk bele a gyerekünk életébe azzal a felkiáltással, hogy én úgy is jobban tudom, mi kell neki.

Több tucat filmes elismerés.

 

Egy botrány részletei (Notes on a Scandal, angol thriller, 2006)

Cate Blanchett és Judi Dench. Írhatnék ennyit is a filmről, de azért magában két név még nem fog eladni egy filmet.

Cate Blanchett új tanárként érkezik London egyik patinás iskolájába. Művészettörténetet tanít és nagyon másképp látja a világot, mint sok kollégája. Hamar rokonlélekre talál Judi Denchben és egyik diákjában.

Amikor a kalandra fény derül a diák és a tanárnő között, Judi Dench az egyetlen, aki  próbálja megvédeni. De nem féltétlenül csak felebaráti szeretetből. Vagy mégis.

Hogy van-e tanulsága a filmnek? Azt mindenki döntse el magának. Ha másért nem, a két színésznő miatt must-see film. De van benne tabudöntögetés és gondolkodni való bőven.

 

A házban ( Dans la maison, francia thriller, 2012)

A thrillert erős túlzásnak érzem, bár az is kerekedhetett volna belőle. A középiskolás Claude úgy szeretné lenyűgözni irodalomtanárát, hogy osztálytársa életét felhasználva és aktívan aklakítva is azt, ír  a család életéről. A tanár is hozzáteszi a magáét, hiszen lelkesíti a gyereket, hogy folytassa a bizarr történetek írását és maga is beleszól a család életének alakításába. Ötletekkel, tanácsokkal látja el a gyereket, majd ezek olyan szinten válnak ellenőrízhetetlenné, hogy a történet saját életre kell. És hatással lesz mindenki életére.

Vajon milyen befolyással lehet egy tanár a gyerekünk életére? Észrevesszük, ha baj van? Nem fog megrázni senkit, de elgondolkodtat a maga beteges francia humorával és szarkazmusával.

 

Fél Nelson ( Half Nelson, amerikai filmdráma, 2006)

Mostanság az Amerikai álom miatt nagyon felkapott Ryan Gosling, de volt ő is fiatal és ezt gondolom ez a filmje kevésbé ismert.

Drogos tanárt alakít, aki találkozik egy nehéz körülmények között elő gyerekkel, aki szintén kábítószerezik. Hogy a tanár miért lesz drogos, azt nehéz megérteni, hisz jó családból származik, de iszonyatosan magányos. Aztán persze előkerülnek a családi dolgok az életéből. Hogy a tanítvány, aki finoman szólva is várható, hogy ilyen körülmények között drogos lesz, azon már meg sem lepődünk. Összekeveredik a történelemtanár és a 13 éves kislány és megpróbálnak segíteni egymáson. Talán tudnak változtatni az életükön. Talán van remény. Vagy mégsem egy amerikai giccs a vége.

Nem ez a legjobb filmje, de szerintem már akkor lehetett látni, hogy lesz belőle valaki.

 

 

És akkor két klasszikus a végére. Kezdjük a vígjátékkal!

 

Reneszánsz ember (Renaissance man, amerikai vígjáték, 1994)

Híres-neves reklámszakembert játszik a filmben Denny DeVito, akit kirúgnak az állásából és a munkanélkülieket segítő iroda egy katonai bázison talál neki tanár állást. A feladat az, hogy némi értelmet csepegtessen az ujjoncokba. A terv pedig az, hogy ezt úgy oldja meg, hogy feldolgozzák a Hamletet.

Mindenki tudja mi fog történni a film végén, ám akkor is tanulságos és vicces és nagyon amerikai. Hasonló filmek a témában egyébként a Veszélyes kölykök és a Holt költők társasága. Persze mind a kettő dráma, de az alapsztori hasonló.

 

 

Holt költők társasága ( Dead Poets Society, amerikai filmdráma, 1989)

A film az 50′-s évek végén játszódik a patinás Welton akadémián. Új irodalomtanár, Mr Keating ( Robin Williams(  érkezik és a maga formabontó tanítási stílusával igyekszik rádöbbenteni a gyerekeket, hogy életük maga a költészet. Persze ez minden gyerekből mást hoz elő és másképp reagál az új oktatóra és módszerére. És hát a kollégák sem tudnak közömbösek maradni.

Nyilvánvalóan mást mond a film egy tinédzsernek és mást már egy néhány dolgot látott felnőttnek. Aki látta a 90′-s évek elején és azt hiszi érti miről szól a film, szerintem érdemes megnéznie újból. Mert valószínű, hogy mást mond 30-40 évesen. És ez nem baj, így van jól! Carpe Diem!

 

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.